Ha engem kérdezel, mi az a hely, amit a leginkább hiányolok itthon, akkor azt mondanám, hogy egy rendes kebabozót. Egy olyat, ahol jó minőségű húsból, sok zöldséggel és jó buciban kapod az ételt. Vagy éppen buci nélkül, tálon, sok salátával. És nincs benne semmi nagy kunszt, csak jó arányérzék, meg kreativitás. Nagyon unom már az egyendönereket, ahol a hagyma-csípős kombó az egyedül választási lehetőség vagy éppen az hogy pitában vagy tortillában eszed.
Csináltam is otthon pár napja egyet: tahinis joghurt, grilezett csirkecombfilé, házi almás-mézes káposztasaláta, sültpaprika, pácolt lilahagyma, koriander és szumák ment rá. Pontosabban inkább bele.
Vagy lehet, hogy nekem kellene megnyitni ezt a helyet? De akkor lesz hozzá csapon Blanc is, az biztos.
Addig is megírtam ennek a receptjét, amiben az egyes elemeket előre elkészítheted (káposztasalit bekevered, csirkét bemarinálod, hagymát bepácolod) és ha ennétek csak frissen ki kell sütnöd a csirkét, a többit kiteszed az asztalra és mindenki összepakolja a szendvicset magának.
A bejegyzést az 1664 Blanc támogatta.