Nagyjából egy éve döntöttünk úgy, továbblépünk a kávézásban és vettünk egy karos eszpresszógépet. Nagy váltás volt a kapszulák után, féltem is, hamar megunjuk a macerát, de az van, hogy egy év után sem csillapodott a lelkesedésünk és minden reggel mérünk, darálunk, habosítunk. Mindezt azért, mert tényleg annyival másabb élményt ad a frissen főzött eszpresszó, hogy nem kérdés, megéri-e a fáradtságot és a plusz munkát.
Aztán ha jön három csomag kávé, akkor oké, hogy megkóstoljuk és főzünk belőlük egy-egy feketét, de a következő, hogy irány velük a sütibe is, nem? A Douwe Egberts Omnia Barista Editions kollekcióból kaptunk kóstolót és nem volt kérdés, hogy nálam a Cortado lesz a befutó, mert egyrészt legtöbbször tejjel iszom a kávémat, másrészt szeretem a visszafogott pörkölést.
Főztem egy adaggal ennek a csokis-tahinis profiterolnak a töltelékéhez is, és hát elég jól passzol a tejszínes-mascarponés habhoz. Arra kell csak figyelni, hogy a kávé már hideg legyen, amikor a krémbe kerül, nehogy összeessen tőle a hab.
A bejegyzést az Douwe Egberts Omnia támogatta.
