A túrótorta minden formájában jöhet, tényleg! Amikor kisebb voltam, rendszeresen azt a fajtát kértem szülinapomra, aminek még alja nem volt, csak a krémes túróréteg gyümölcsökkel a tetején. Aztán berlinben beleszerettem a német verziójába, ahol egy iszonyúú vastag túrótölteléket a vékony és ropogós tészta ölel körbe. Ez langyosan valami isteni. Most pedig megsütöttem ezt a nyári kiadást, egy mandulás piskótával, habos túrókrémmel és szirupos cserkóval a tetején. A gyümölcsöt egyébként bátran cserélhetitek bármilyen más bogyósra, a lusta verziója pedig az, amikor a meggy- vagy csersznyebefőtt levét visszaforraljátok és úgy kaptok belőle egy sűrű szószt, amihez hozzáforgatjátok a meggyet.
előző bejegyzés