Na, egyrészt újra emlékeztettem magam, hogy azért nem szoktam kókuszkockát sütni, mert ez a pepecselős mártogatás, forgatgatás nem az én idegrendszeremnek való. Másrészt meg ez itt a legfinomabb kókuszkocka, amit valaha sütöttem. Szóval ha a végeredményt nézzük, mégiscsak megérte. Attól lesz jó, hogy van kókusz a piskótában is, így később is szaftos marad, na meg a csokimázba löttyintett rum is sokat dob az erényein.
Érdemes inkább kisebb szeletekre vágni a piskótát, úgy sokkal könnyebb vele dolgozni. A langyos csokimázat én egy bögrébe öntöttem át, villára szúrtam egy piskótakockát, alámerítettem, így ment a kókuszreszelékbe.
Kifejezetten jót tesz neki, ha egy éjszakát áll jól zárható dobozban, mert így a piskóta szépen magába szívja a csoki. Akár keresztben szét is lehet vágni a kockákat, megkenni lekvárral vagy extra csokival, úgy is marha finom.
