Amióta a Bálint Kertnél (szombaton a Fény utcai piacon a Lövő ház utca felőli végén megtaláljátok őket) újra van thai bazsalikom, azóta egyrészt ezt pakolom a gin tonicomba, másrészt az aktuális gyorskajánk a pad kee mao lett. Az elmúlt hetekben annyiszor főztem, hogy lassan nyithatnék egy büfét is.
8-10 éve, még a “gasztroforradalom” hajnalán, alig volt jó ázsiai étterem vagy kifőzde Budapesten, így kifejezetten kuriózumnak számított, ha valahol autentikus ízeket lehetett felfedezni. Ilyen volt a Kis Parázs is, ahol én mindig B7-et ettem, azaz sült rizstésztát bazsalikommal, zöldségekkel, sertéshússal és chilivel. Ez volt a pad kee mao. Az ízeket a thai bazsalikom diktálja, ami nem összetévesztendő azzal a bazsalikommal, amit a bolognaiba pakolunk, mert ennek a thai fajtának egészen különleges íze van. Sokkal ánizsosabb, likőrösebb az aromája a hagyományosnál és a hőt is jobban bírja, így az ilyen pirított tésztákban szuperül működik.
A Pad kee mao egyébként részeges tésztát jelent, de nem azért mert kerül bele alkohol, hanem mert állítólag egy jéghideg gyógysörrel ez a kaja a másnaposság legjobb ellenszere.
Amúgy akkor sincs semmi pánik, ha nem kapnátok thai bazsalikomot, ebben az esetben dobjatok az ételhez még az elején egy fél csillagánizst és használjatok a hagyományos bazsalikomot, de ezt csak közvetlenül tálalás előtt keverjétek az ételbe! Ha nagyobb mennyiséget készítetek, akkor érdemes a zöldséget és a húst is külön lepirítani, hogy tényleg piruljon, ne pedig párolódjon.
